Tom vagyok

2010. ápr. 21. 18:38 - írta xiderlady

Idegesen túrtam a hajamba kinn a teraszon,aztán másodpercekkel később egy kicsit fázósan húztam össze magam. Jobban mondva a karomat kezdtem el simogatni,és fel le járkáltam.

 

- Ezt még is hogy képzelte? Hülye bunkó…azt hiszi,mert szépek a szemei,és megereszti a macho mosolyát máris lekaphat,meg fellökhet és beszólhat? Kis nyámnyila…legszívesebben lecsavarnám a tökét- duzzogtam,aztán a táskámban kezdtem el kutatni gyújtó után – a francba már – dobbantottam idegesen a lábammal,és majdnem sírásban törtem ki,mikor sehol nem találtam

- Tessék – gyújtotta meg a sajátját a srác,amit igaz először vonakodva,de mégis elfogadtam

- Ha most azt hiszed,hogy minden oké,mert tüzet adtál,akkor nagyon rossz helyen vagy kisfiú – fújtam ki az első slukkot – amúgy köszi szépen

- És ha meghívlak egy italra?- vigyorgott

- Akkor is megérdemelted azt a két pofont

- Miért is?

- Mert seggfej vagy

- Azért,mert megfogtam a segged?- húzta fel a szemöldökét

- Azért meg megcsókoltál- nyomtam el a cigit

- Mégis az első pofont azért kaptam,mert letaperoltalak- nyomta el ő is

- A másikat meg azért,mert lesmároltál – hagytam ott kinn,majd a pult felé vettem az irányt

 

Egy kicsit táncoltam. Először egyedül,mert Rachel-t sehol nem találtam, de amikor már egy sármos pasival táncoltam,akkor láttam,hogy ő meg egy vállig érő,barna hajú sráccal nyomja elég rendesen,és egymás szájában vannak elveszve. Nevetnem kellett rajta,de amikor megláttam,hogy kivel van,rögtön letörlődött rólam a mosoly. Ellöktem a srácot magamtól,-aki értetlenkedett,hogy mi van- majd kértem egy erős piát,amit egy üveg is követett.

 

- csak így egyedül? – ült le velem szembe megint az a srác,aki fellökött

- lemerem fogadni,hogy néztél valamelyik sarokból,és megvártad még részeg leszek- nevettem rá,miközben jobbra,balra dőlöngéltem – kérsz egy pohárral?-  vigyorogva nyújtottam felé a poharat,de talán túl nagy lendülettel,ugyanis nem csak a kezem,de az ő pólója is olyan lett- hopp, bocsika- tettem a számhoz a kezem,majd felé hajoltam,ám a kezem a lába közé tettem,úgy,hogy egy kicsit érintse a „szerszámát”

- öhm…azt hiszem,rossz helyen van a kezed- nézett kidülledt szemekkel a lábához Tom,miközben egy kicsit meg is emelkedett

- tán zavar?- hajoltam a nyakához,és még így részegen is éreztem,hogy szaporán kezdi venni a levegőt

- tudod mit? Inkább táncoljunk- ragadta meg a kezem,és a táncparkett felé ráncigált

- akkor fognod kell,mert most még a talajt se érzem a lábam alatt- nevetve kapaszkodtam a nyakába- és most nyugodtan letapizhatsz,hiszen úgy se fogok rá emlékezni holnap- suttogtam a fülébe érzékien

 

Aztán innentől kezdve se kép se hang,csak annyi hogy dübörög a mellkasom,a lábam alatt kicsúszik a talaj,és egyre több ember kerül a táncperkettre. Másnap pedig egy hatalmas szobába,puha ágyban keltem fel,mert beszűrődött a napfény.

 

- uram isten- ültem fel,és szorosan a mellkasomhoz szorítottam a takarót,aztán körbe néztem,de nem volt ismerős a hely- tuti,hogy nem otthon vagyok. – mondtam magamnak

- felkeltél?- jött ki mosolyogva a srác a fürdőből egy szál törölközőben

- mit keresek itt?- néztem rá,miközben még jobban szorítottam a paplant

- hát…eléggé kiütötted magad tegnap este- nevetve huppant mellém- aztán…egész szép éjszakát töltöttünk együtt- kezdte el birizgálni az oldalamat- egy igazi kis vadmacska vagy. Tudsz róla?

- Ne nyúlj hozzám- szálltam ki az ágyból- még a nevedet se tudom…jézusom. Mit tettem. Ráadásul Rachel is eltűnt…a francba már- kezdtem el összeszedni a cuccomat a földről

- Nyugi. A barátnőd a haverommal volt,ők is idejöttek. A szomszéd szobában vannak…gondolom ők se monopoliztak az éjszaka. De minket tuti nem köröztek le. Kis huncut vagy ám- vigyorgott,majd kezét a feje alá téve feküdt ki az ágyon,így nem kerülhettem el,hogy ne csodáljam meg a kidolgozott felsőtestét- mellesleg Tom vagyok.

- Tessék?- kérdeztem nagy szemekkel

- Mondtad,hogy még a nevemet se tudod….Tom vagyok- mosolyogva fordult az oldalára,és megtámasztotta a fejét- na és téged?

- Mennem kell- húztam feljebb a takarót a lábamnál,és az se érdekelt,hogy hülyének néznek,de úgy szaladtam ki a hotelből,és fogtam egy taxit

Úgyis az enyém leszel...

2010. ápr. 18. 21:08 - írta xiderlady

 

Már egy hete,hogy itt vagyunk Miamiban. Az itteniek nagyon kedvesek,segítőkészek minden téren. A fiatalok,vagy a velünk egykorúak,akár az idősek is,még az állásban is segítettek nekünk. Mivel mind a ketten szeretünk sportolni,és itt úgy látszik a röplapda és a görkorcsolya a menő a biciklizésen kívül, így elmentek újságokat szórogatni az utcán,miközben a kori a lábunkon van.

 

- mennem kell bogaram- pusziltam homlokon,és jobban betakargattam,miközben ő még aludt- sietek- suttogtam,majd egy utolsó pillantást vetettem rá az ajtóból,a korit a vállamra tettem,és kimentem

 

Hiába volt még fiatal az idő,már odakinn hétágra sütött a nap,és rengeteg ember rohangált. Valaki kocogott,valaki sétáltatta a kutyáját,valaki a munkába rohant,és még sorolhatnám. Épp a földet bámultam,és elgondolkoztam a múltamon,amikor nekimentem valakinek,és a földön kötöttem ki.

 

- basszus- morogtam,és a sajgó végtagomat simogattam- remek. Vérzik a kezem…csúcs- bosszankodva álltam fel

- már ne haragudj…de mi lenne,ha előre néztél volna?- szólított meg a srác,akinek neki mentem

- már bocs…de te léptél le erről a hatalmas buszról úgy,hogy szét se nézel- mordultam rá

- elég harapós kedvedben vagy.- vigyorgott,majd a szemüvegét feltolta

- héj te ott…ne nyúlj hozzá- jött oda egy kopasz,kigyúrt pasi,aki olyan szinten arrébb lökött,hogy a szálloda előtti pálmafa alatt kötöttem ki

- anyád- szóltam utánuk,mikor a srácot tolta be- komolyan mondom,remek napnak nézek elébe

 

Hát ahhoz képest tényleg jó nap volt. Legalább az itteniek nem bunkóskodtak,nem löktek fel,hanem inkább beszélgettek,a pasik flörtöltek-ami tetszett- és jó volt pihenni egy kicsit a tengerparton,a homokba ülve,és egy hot-dogot majszolva hallgatni a víz hullámzását.

 

- megjöttem- kiabáltam,mikor nem sokkal 6 körül benyitottam a kis garzonba,és a kulccsal szórakoztam a zárban,ugyanis nem jött ki

- konyhában- kiabált vissza Rachel- és mellesleg vendégünk van- jött ki mosolyogva

- ki az?- néztem nagyot,de ő meg se szólalt,csak arrébb állt,hogy benézzek a konyhába- úr isten- tettem a szám elé a kezem,majd szorosan a karjaimba zártam azt a két személyt,aki nagy szerepet játszott az életembe- ti mit csináltok itt?

- Hát gondoltuk meglátogatunk titeket…máris üres lett a lakás,amint leléptetek- mosolygott Amanda

- Na…de inkább azért jöttünk,mert tudjuk,hogy szerettek mind a ketten bulizni,és gondolom nem tudtátok még felfedezni Miami rejtett kis zugait,ahol esetleg pasizhattok kedvetekre,így lejöttünk,hogy vigyázzunk addig Benire.- nevetett Jack

- Na de…- kezdtem volna bele,de Rachel közbeszólt

- Ez egy remek ötlet. Köszi apa,meg neked is anya- ölelte magához a szüleit- akkor megyünk is készülődni- lökdösött a fürdőszoba felé

 

Olyan 11 óra után indultunk csak el,mert egyrészt beszélgettünk a szülőkkel is,vacsoráztunk is,na meg megvártam,még Ben elalszik. Én egy combközépig érő,fekete csőruhát vettem fel fekete hosszúszárú magas sarkúval,míg Rachel egy farmer hatású strassz díszes overallt fehér magas sarkúval. Az én hajam enyhén volt göndör,és hagytam hogy a hátamra,illetve mellkasomra hulljon,a barátnőmé pedig szintén hullámos volt,csak ő feltűzött egy kis részt.

- annyi jó pasi van itt,nem?- kiabált a fülembe Rachel egy pohár martinival a kezében

- hát van egy pár- ittam bele a pezsgőmbe- jajj ne- fintorogtam egy sort

- mi az? Kit nézel? – követte a tekintetem,majd kiszúrta ő is a srácot- hmm. Tudtam én,hogy rám ütöttél ilyen téren. Remek az ízlésed- nyújtotta ki a nyelvét

- pfff…ez a paraszt lökött ma fel,és horzsoltam fel a kezem miatta- mondtam bosszúsan,majd lehúztam a pezsgőmet,és egy arra jövő pincértől,akinek a tálcáján volt még egy pohárral elvettem,és azt is inni kezdtem

- nocsak- vigyorgott rosszallóan,majd feléjük vette az irányt

- Rachel…Rachel…mit csinálsz?- kiabáltam utána,de rájöttem,hogy úgy se hallja,így utána mentem volna,ha nem épp akkor kezdenek el jó számot játszani,és nem lesz fullos a táncparkett.

Épp a közepén járhattam,mikor kaptam egy kis levegőt,és préseltem volna tovább magam,mikor neki mentem valakinek,és majdnem a földön kötöttem ki.

- ez nem igaz- mondtam,mikor a srác szemeibe néztem

- hello szépségem- eresztett meg egy pimasz mosolyt,majd a keze a hátsóm felé indult

- mocskos disznó- vágtam pofon,és el akartam menni,de a csuklómnál magához rántott,és vadul megcsókolt

Rángatózni kezdtem,és a szabad kezemmel a vállát püföltem,amit meg fogott,azt pedig összeszorítottam,aztán nagy nehezen kiszabadultam,és levágtam még egy pofont,és végre ki tudtam jutni a parkettről is.

- úgy is az enyém leszel…akár még ma este egy tánc erejéig is- mosolygott féloldalasan,majd utánam indult szépen lassan

A kezdetek

2010. ápr. 15. 11:25 - írta xiderlady

- Na? Hogy ment?- kérdezte a barátnőm izgatottan,mikor kiléptem egy péntek délután az ajtón kosztümben

- Hát…- húztam el a szám,és látva a szomorúságot rajta,elmosolyodtam- sikerült. Meg van- haraptam az alsó ajkamba boldogan,majd szorosan megöleltük egymást

- Büszke vagyok rád- ölelt szorosan

- Én is rád- töröltem le egy könnycseppet amit remélem nem vett észre- szeretlek Rachel. Te vagy a legjobb barátnőm,és az is maradsz

- Te is nekem Hilary…te is nekem- fúlt el a hangja,majd egymásra mosolyogtunk miután elengedtük egymást,és karöltve mentünk boldogan haza

 

Rachel és én,már 3 éves korunk óta ismerjük egymást. Mind a ketten Kölnben éltünk,és itt is laktunk egészen 22 éves korunkig. A diplomát pedig most tettük le sikeresen. De sajnos ezek után az útjaink elváltak. Mivel nekem a szüleim nem élnek,és 18 éves koromig Rachel szülei neveltek fel-ugyanis az ő szülei,meg az enyém szintén óvodás koruk óta voltak barátok,és a véletlen folytán egy városban telepedtek le- és amint betöltöttem ezt az életévet,albérletbe mentem,és megkerestem a saját kenyeremre a pénzt. Na nem azért mentem el,mert nem éreztem jól magamat náluk,mert mindent megadtak,amit egy családban meg kell,hogy legyen. A szeretet,az odafigyelés…minden. Olyanok voltak ők nekem,mintha a szüleim lennének,engem pedig úgy is kezeltek,mintha a második lányuk lennék. Rachel pedig az én „ikrem” és legjobb barátnőm is egyben. Hiszen egy napon,évben születtük mind a ketten.

 

- biztos,hogy ezt szeretnéd?- kérdezte Amanda,Rachel anyja

- igen. Hiszen tudod,minden vágyam Miami volt. Az lesz az én második otthonom,és… rajtatok kívül fűznek ide rossz emlékek. Nem konkrétan ebbe a városba,de…tudod. Tudod,hogy mi történt velem 15 évesen.- tettem be az utolsó bőröndöt a kocsiba

- de azt ugye tudod,hogy ide mindig visszavárunk? Tudom,hogy már elköltöztél tőlünk 4 éve,de akkor is. Ez már a te otthonod is.- könnyezett be,én pedig szorosan megöleltem

- köszönöm. Köszönök mindent. Nem foglak elfelejteni titeket,sose.- szipogtam- de most mennünk kell,mert elmegy a gépünk.

- Szia anya…a nyár végén,akkor jövök- köszönt el Rachel is tőle,hiszen ő jön velem,igaz ő csak egy kis kiruccanásként,én viszont végleg letelepedek Miamiba.

 

A reptérre Jack,a neveltapukám úgymond,vitt ki minket. Tőle is elköszöntünk,és megköszöntem mindent.

 

- Hát akkor…irány Miami- kapcsoltuk be az övünket,és izgatottan vártuk a közel 10-12 órás utat

 

Miután megérkeztünk,a taxiba szájtátva figyeltük a várost. Hatalmas a nyüzsgés,görkorcsolyázó fiatalok,némelyik még bikiniben van,pálmafák,homokos tengerpart,rengeteg szórakozóhely,gyönyörű házak.

 

- messzebb nem volt lakás,basszus- morgott a barátnőm,mikor megérkeztünk a szállás helyünkre

- tudod, per pillanat nincs még annyi pénzem,hogy egy saját lakásom legyen. És ha nem tudnád,nem egyedül élek már jó pár éve.- mordultam rá

- jó, oké, bocsi…nem akartam. Igazad van- ölelt meg- de tudod,hogy rám,bármikor,bármiben számíthatsz. Ha nagyon szeretnéd,még ki is költözhetek ide hozzád,csak hogy ne legyél egyedül… tudom,hogy nem vagy egyedül- mosolygott,mikor látta,hogy szólásra nyitom a szám- de tudod,hogy értettem. Inkább csomagoljunk ki,és nézzünk szét,milyen látványosság van itt a közelben- indult a bőröndje felé

- Inkább menjünk majd csak le a partra. Most nincs kedvem máshová menni.

- Rendben. Akkor strandolunk,és pasizunk egyet- nevetett

- Ajj- forgattam meg a szemem vigyorogva,majd rosszallóan megráztam a fejem